2019. május végén érkeztünk Dubajba és az első 4 hétre meg is volt a foglalásunk egy kis apartmanban. Alapvetően ezt direkt így terveztük, hagytunk egy kis időt magunknak a Férjem munkába állása előtt, hogy akklimatizálódjunk, és amit lehet, elő tudjunk készíteni a lakáskereséshez. Más esélyünk egyébként nem is lett volna, mivel az Egyesült Arab Emírségekben nem lehet tartózkodási engedély, munkaszerződés és bankszámlaszám nélkül hosszútávra lakást bérelni. 

Amikor azt fontolgattuk, hogy hogyan induljunk neki a külföldre költözésnek, elég sok tényezőt figyelembe vettünk és sokat gondolkoztunk azon, hogy mit vigyünk, mi maradjon.  Aztán hosszas latolgatás után úgy döntöttünk, hogy a ruháinkon kívül mindent otthagyunk a lakásunkban

Kezdjük azzal, hogy miért is döntöttem úgy, hogy írok erről a városról és az itteni életünkről. 
Amint kiderült, hogy Dubajba telepítjük át az életünket, azóta nagyon sokan kérdezgetnek arról, hogy milyen itt az élet, hogy alakulnak a dolgaink. Az emberekben nagyon sok az előítélet a Közel-Kelettel kapcsolatban, és sokszor ez meg is állja a helyét, de Dubajt ezúton védelmembe venném és megmutatnám Nektek azt, ahogyan én látom.