Szeretném előre tisztázni, hogy ez a cikk hosszú és részletes lesz, mivel IMÁDOK enni! Én azon nők csoportjába tartozom, akiket hamarabb le lehet venni a lábukról egy jó kajával, mint egy szép ruhával.

Szerencsére a Férjem személyében egy ugyanilyen jó étvágyú és kíváncsi természetre leltem, így nekünk kb. az evés volt az első közös hobbink. Igyekszünk minél többféle konyhakultúrát megismerni a nagy világból, sokat főzünk, kísérletezünk és étterembe is szívesen eljárunk. Az ilyen beállítottságú ember számára Dubaj egyfajta Kánaán.

Nézzük először az éttermek világát. Ha valaki Dubajt választja nyaralása céljául, itt tényleg végigeheti a világ legismertebb konyháinak az étlapjait.

• Képviseltetik magukat a keleti konyhák, mint például kínai, vietnámi, thai, indonéz, indiai.
• Európából a legjellemzőbb az olasz, francia, brit, német, de van spanyol, orosz vagy akár bosnyák is.
• Az iszlám gasztrokultúrából a legismertebbek az iráni, pakisztáni, marokkói konyhák.
• Az amerikai kontinensről pedig jelen vannak egyaránt észak - és dél-amerikai országokból is, pl. USA, Mexikó, Jamaica stb.

Ami számomra hab a tortán az itt található éttermekben, hogy ezek az ételek tényleg autentikusan vannak elkészítve, az adott országból származó szakáccsal a konyha élén, sőt általában a teljes személyzet az adott országból származik. (Ennek többek közt az az oka, hogy így egymás között anyanyelven tudnak kommunikálni és a gasztronómiai szokásokat sem kell megismertetni.) Jártam korábban úgy Pesten, hogy bementem egy kínai gyorsétterembe, és épp akkor jött meg az Erős Pista szállítmány… Ami nyilván nem gond és csak egy kifőzde volt, de akkor is kicsit megrökönyödtem, hogy ez most komoly? A kínai csípős szósz frankón Erős Pistával készül…?

Itt attól nem kell tartani, hogy „arabosítják” a menüt. Mivel egy sivatag szélén fekszik a város, így nincs igazán mezőgazdaság (vagyis próbálkoznak, de az elemek teljesen ellenük vannak). Így teljes importra szorul az ország szinte minden élelmiszerből. Meglátásom szerint úgy vannak vele, hogy ha már így is - úgy is importálni kell az országba, ami óriási logisztikai költséget jelent, akkor mindent az eredeti lelőhelyről hozatnak és nagyon jó minőségben.

Nagyon finoman, ízletesen készítik el az ételeket, kategóriától függetlenül. A fent említett okok miatt az alapanyagok is nagyon jók. Mi eddig még nem csalódtunk. A paletta nagyon széles a kínálatot illetően, és szerencsére árkategóriában is! Az általunk is ismert gyorséttermi láncoktól elkezdve a Michelin csillagos éttermekig mindent kipróbálhatunk, ha időnk és pénztárcánk engedi.

Dubaj meglehetősen drága város összegészében, ami a szolgáltatási szektort illeti, még drágább. Cserébe maga a szolgáltatás és a kiszolgálás színvonala kivételes. Ha kisebb költségvetésből akarunk gazdálkodni, akkor az sem lehetetlen. A tengerpartokon például sokféle „strandos” ételt árulnak különféle food truckokban, amik nagyon jó hangulatot adnak a tengerparti életnek. Ilyen helyeken átszámítva kb. 3000-3500 Ft-ért (szóval kb. nyugat-európai árszínvonal) megebédelhetünk strandolás alatt, ami általában tartalmaz egy szendvicset/hamburgert/burritot stb. valamilyen üdítővel vagy vízzel. A plázák legfelső szintjén van a gyorséttermi kiszolgálás, ami Magyarországon is megszokott. Itt mindenféle nemzetközi lánc megtalálható, pl. McDonalds, Burger King, KFC kiegészülve egy-két, szintén amerikai branddel, mint a Wendy’s vagy a Five Guy’s. Mindemellett van arab és indiai ételeket árusító hely is és számos távol-keleti is.

Az éttermeken belül is nagy eltérések lehetnek árakban. Sokféle étteremben megfordultunk már, a határ árban tényleg a csillagos ég. Ami itt nekünk nagy újdonság volt, hogy az éttermekben (is) megszokott a különböző kuponok és akciók felhasználása. Persze Magyarországon is találkoztam a BónuszBrigáddal és társaival, ahol lehet kedvezményes csomagokat vásárolni egy csomóféle kategóriában. De itt? Még a bankunktól is kaptunk egy kuponfüzetet, ami különböző árengedményekre jogosít fel. Vannak külön erre a célra fejlesztett alkalmazások, van olyan lehetőség is, hogy előre egy évre megvesz az ember egy appon keresztül egy kuponfüzetet, amiben a hotelektől kezdve az élményparkig a SPA kezeléseken át minden van. Jó kis marketingfogás ez, aminek számomra ez az üzenete: „Mindegy, hogy milyen formában csak gyere és költsd a pénzt!”

"A kuponfüzet új értelmet nyer. Ez inkább egy könyv!"

De persze ezt is, mint mindent lehet értelmesen és észszerűen csinálni, ez hál’ Istennek nem földrajzi koordinátához kötött.

Mi például találtunk tavaly egy All you can eat - sushizót, amit nagyon megszerettünk, a mai napig visszajárunk. Bármennyi sushit rendelhet az ember az étlapról egy kb. 8500 Ft-os beugróért, ami itt Dubajban ebben a kategóriában nagyon kedvező árnak számít. Szegény japán sushimestert ki is készítettük... Szerintem korábban azt se tudta, mi fán terem Magyarország. De biztos megjegyzett magának minket, mert a 2. rendelési körünk után maga jött ki a konyhából, hogy megnézzen magának minket! Nem tudhatta, hogy az étel szeretete és extrém mennyiségű fogyasztása nálunk népszokás. �

Tapasztalataink szerint kb. 25 000 Ft-ból jön ki egy vacsora két főre 1-1 főétellel és üdítővel/vízzel. A kiszolgálás nagyon kedves, szó szerint körbe ugrálnak a pincérek és ehhez nem kell elmenni a legjobb éttermekbe, ez teljesen megszokott, elvárt színvonal egy középkategóriás helyen is. Többször odajönnek megkérdezni, hogy mindennel elégedettek vagyunk-e, szükségünk van-e valamire stb.

Borravaló kérdésben elég változó a helyzet. Valahol bele van építve az árba. Vannak helyek, ahol egyáltalán nem elvárt, és vannak helyek, ahol a számla úgy jön ki, hogy plusz meg lehet adni, hogy mennyit szánunk jatt gyanánt. Egyáltalán nem a kötelező protokoll része, mint egyes országokban.

És még egy téma maradt a kulináris kalandozásaimat illetően, még pedig az alkoholfogyasztás. Álságos lenne azt kijelenteni, hogy elhanyagolható dolog ez nekünk, mert a magyar ember igenis szeret inni és nemcsak vizet. Személy szerint én még nem hallottam szülinapi buli beszámolót úgy elkezdődni, hogy ittunk egy teát kezdésnek… Dubajban alkohol értékesítésére és felszolgálására nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelni és igen költséges engedélyezési folyamat után lehet ezt gyakorolni. Így általában csak a nagy hotelláncok engedhetik meg maguknak, hogy alkoholt áruljanak. Ezek miatt a tényezők miatt bárminemű alkoholos ital ára a nyugat-európai árszínvonal sokszorosa. Úgyhogy, ha valaki kirúgna a hámból itt, az nagyon borsos összegekkel kell számoljon.